Megérkezett az új E-osztály – történelmi visszatekintés 2. rész
Hamarosan érkezik hozzánk az új E-osztály, melynek apropóján ismerkedjünk meg a legikonikusabb elődmodellek tulajdonságaival egy kis történelmi áttekintés keretében.
Ennek apropójából állítottunk össze egy sorozatot, aminek első részét itt, a harmadikat itt, a másodikat pedig alább olvashatod.
1968 januárjában mutatták be a „fecske” Mercedes utódját a W114/W115-ös generációt, ami mind stílusában, mind technikai megoldásaiban újdonságot hozott a kategóriában.
Az autó letisztult, harmonikus formájáért Paul Bracq volt a felelős, de munkáját nagyban segítette Bruno Sacco, akinek később további sok szép Mercedes formát köszönhetünk. Az autó követte az 1965-ben bemutatott W108-as (S-osztály) formai megoldásait.
A magyar köznyelvben állólámpás Mercedes-ként ismert modell a gyártás első éve – 1968 - alapján /8-asnak (Strich acht – per nyolcas) nevezték el. Gyári kódjai W114/W115 volt, ami a hengerszámra utalt előbbi 6 (230, 250 és később 280), utóbbi 4 (200D, 220D, 240D), illetve később 5 hengeres (240D 3.0) verziókat takart.
Kezdetben hat féle motor közül lehetett választani a négyhengeres, 55 LE-s 200D-től a soros benzines hathengeres 130 LE-s 250-es modellig. Érdekesség, hogy a csúcsmodellt a külső alapján is meg lehet ismerni, mivel elől dupla lökhárítót kapott, illetve a később megjelent 280-asnál a hátsó lökhárító is nagyobb volt. A teljes gyártási ciklus alatt összesen 27 féle meghajtás közül lehetett válogatni.
Az új modell konstrukciós szempontból is hatalmas újdonságot hozott. A Barényi Béla féle gyűrődő zónák és a négy tárcsafék tovább javították az autó aktív és passzív biztonságát. Az első futóművek szilentblokkos (Barényi szabadalom) megoldással készültek, nagy újdonság volt a ferde háromszög-lengőkaros hátsó felfüggesztés (u.n. „átlós lengőtengely”). Az újfajta, gondozásmentes felfüggesztés sokkal jobb úttartást és menetteljesítményt eredményezett.
A /8-ashoz a kategóriában addig még nem látott mennyiségű extrafelszerelést lehetett rendelni, így lehetőséget teremtve az autó egyedi összeállítására.
1968 Novemberében mutatkozott be az állólámpásból a Mercedes-Benz első középkategóriás kupéja. Az autót 250 és 280-as modell jelzéssel lehetett megvásárolni. A motorok ebben a típusban először voltak elérhetők a Bosch D-Jetronic elektronikusan vezérelt befecskendező rendszerrel is. A kupé nem csak a „B” oszlop hiányától tért el a limuzin verziótól, hanem keret nélküli ablakokat is kapott, nem mellesleg 4,5 cm-re alacsonyabb volt annál. Az autó eleganciáját a dupla első és a hátsó sárvédőívig érő hátsó lökhárító növelte.
1968 decemberében mutatták be a hosszított (Lang) karosszéria változatot. A nyolc üléses limuzin 650 mm-rel hosszabb tengelytávot és harmadik üléssort kapott. Kezdetben 220D és 230, az 1973-as modell frissítést követően pedig 240D és 230.6 típus megjelöléssel gyártották. Nagyon kedvelt modell volt a taxisok, utazási irodák, szállodák és a nagykövetségek körében. az összesen csaknem 10.000 legyártott darabból 78% volt a dízel motorral készült autók aránya.
Már hagyományként, a hosszított verzió szolgált több speciális felépítmény alapjául, így készült mentőautó (pld Binz, Miesen) és pick-up (Argentinában), de építettek belőle pompa kocsit is.
1972 áprilisában megérkeztek a 280 és a 280E jelzésű modellek. Mindkettőt az új, 2,8 literes, hathengeres DOHC benzin motorral szereltek, amely porlasztós kivitelben 160 LE-t, míg elektromos injektorral 185 LE-t tudott. Az új csúcsmodell nem csak a nagyobb hátsó lökhárítóban tért el a kisebbektől, hanem dupla kipufogó csövet is kapott.
Az autó több kisebb-nagyobb frissítést is megélt, a legjelentősebb változás 1973-ban történt. Ekkor kicsit változott az első sárvédő és szélesebb lett hűtőmaszk, így más motorháztetőt és az első szélvédőn esőterelőt kapott az autó. Látványos volt az első ajtókon megjelenő nagy visszapillantó tükör – az ajtókról eltűnt a kis pillangóablak, továbbá a hátsó „sima” lámpák helyét a Mercedes-t sokáig jellemző recés lámpák vették át. Belül is történtek változások, újabb kárpitok jelentek meg, széria lett az új, nagyobb biztonsági kormánykerék.
Elsősorban a német taxitársaságok nyomásának köszönhetően – nagyon megbízhatónak ítélték az autót – az állólámpás Mercedest egészen 1976 decemberéig gyártották, párhuzamosan az év elején bemutatott W123-assal. Összesen 1,9 millió darab limuzin és 67.000 kupé hagyta el a szerelő szalagot.
Forrás: MB; Internet